Takaríts meg pénzt
Minden nap energiát pazarolunk, és az elpazarolt energia elpazarolt pénzt is jelent. Több száz apró változtatási lehetőség létezik, amelyeket otthon vagy a munkahelyeden megtehetsz, hogy energiát takaríts meg, hogy a vállalkozásod kiadásait csökkentsd, vagy hogy a hó végén maradjon egy kis megtakarításod, miután kifizetted a számlákat. |
Segíts a bolygónak
Minden nap energiát pazarolunk, és az elpazarolt energia elpazarolt pénzt is jelent. Több száz apró változtatási lehetőség létezik, amelyeket otthon vagy a munkahelyeden megtehetsz, hogy energiát takaríts meg, hogy a vállalkozásod kiadásait csökkentsd, vagy hogy a hó végén maradjon egy kis megtakarításod, miután kifizetted a számlákat.
|
|
Javítsd a hírnevedet
A vállalatok egyre nagyobb nyomás alatt vannak, hogy fenntarthatóbbá váljanak, és csökkentsék a környezeti hatásukat. A zöldebbé válás üzleti lehetőséget, új piacokat és ügyfélkört jelent. |
Tervezz előre |
Az éghajlatváltozás - az energiafelhasználás csökkentésének fontossága
Az éghajlatot úgy definiálhatjuk, mint az időjárás statisztikáját; a középérték, a variancia és más időjárási változók statisztikája, beleértve a csapadékot, hőmérsékletet, napsütéses órák számát és széljárást. Az éghajlatváltozás az időjárási változók meghatározott idő alatt bekövetkező, statisztikailag jelentős változásaként is meghatározható.
Az Antarktisz jégmagva és más természeti adatok azt igazolják, hogy a globális átlaghőmérséklet és az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) koncentrációja drámai mértékben megváltozott az elmúlt 400.000 év során, ahogyan a lenti diagram is mutatja. Természeti események, mint vulkáni tevékenység, a Föld pályájának fluktuációja, a szén-dioxid visszacsatoló ciklus és a naptevékenység valószínűleg mind hozzájárultak ehhez a változáshoz. Azonban mindenképpen megállapítható, hogy a 19. század vége óta a bolygó átlagos felszíni hőmérséklete kb. 1°C-kal emelkedett, és ennek a felmelegedésnek a zöme az elmúlt 35 évben ment végbe. Ez egy rendkívüli mértékű változás a történelmi éghajlatváltozásokhoz képest, és a fenti természeti tényezők hozzájárulása nélkül történik. A komoly tudományos központok, mint pl. az IPCC, egyetértenek abban, hogy a jelenlegi felmelegedés nagy valószínűséggel antropogén, azaz emberi hatásra vezethető vissza - ÜHG-k kerülnek a légkörbe az ipari és energia-előállítási tevékenységek során. Ahogyan a lenti ábráról is leolvasható, a szén-dioxid és metán jelenlegi koncentrációi (CO2 és CH4 ebben a sorrendben; fontos ÜHG-k) a légkörben magasabbak, mint voltak az elmúlt 400.000 év során.
420 000 évnyi jégmag adatsor az antarktiszi kutatóállomásról, a Vosztok Antarktisz kutatóállomásról. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Vostok_Station#/media/File:Vostok_420ky_4curves_insolation.jpg
Mik azok az üvegházhatású gázok?
A légköri üvegházhatású gázok fontos szerepet játszanak az éghajlatunkban, mivel elnyelik és kisugározzák az infravörös sugárzást (hőt), miközben a Napból érkező rövidebb hullámhosszú energiát átengedik háborítatlanul. Amikor a Nap elektromágneses sugárzása eléri a Föld felszínét, a Föld elnyeli azt, és felmelegszik. Azonban a Föld ezt a hőt visszasugározza az űrbe, mint hosszabb hullámhosszú infravörös sugárzást, és ennek egy részét az ÜHG-k elnyelik, ahelyett, hogy átengednék, ki az űrbe. Ez a légkör felmelegedéséhez vezet, és az infravörös sugárzás ismét a Föld felszíne felé történő visszaverődéséhez vezet.
Fontos, hogy legyenek ÜHG-k a légkörünkben, máskülönben a globális átlaghőmérséklet számunkra élhetetlenül alacsony lenne. Ebből következik azonban, hogy ha az ÜHG-k koncentrációja megemelkedik, akkor a légkör átlagos hőmérséklete is megnövekszik.
A fontos ÜHG-k közé tartoznak a következők: vízpára, széndioxid, metán, fluorozott-klórozott szénhidrogének és dinitrogén-oxid. Ezek közül a szén-dioxid a legjelentősebb; ez a légkörben túlsúlyban van, mivel a koncentrációja növekszik, és hosszú ideig fennmarad.
Az üvegházhatású gázok antropogén eredete
A fő antropogén (emberi) tevékenységek, amelyek ÜHG-ket bocsátanak ki a légkörbe a következők: fosszilis fűtőanyagok használata (olaj, gáz, szén) energia előállítás céljából; ipari folyamatok; erdők kivágása; mezőgazdasági tevékenységek.
A fosszilis fűtőanyagok elégetése juttatja a legtöbb szén-dioxidot a légkörbe. Épp ezért, ha képesek lennénk az energiafogyasztásunkat energiahatékonyság útján csökkenteni, lelassíthatnánk a légkörben a CO2 koncentrációjának növekedését. Szerencsére jó üzlet energiahatékonynak lenni, amit a START2ACT interaktíf platformja is sugall.
Bizonyíték, hogy a klímaváltozás zajlik
Az éghajlatváltozásra vonatkozó bizonyítékok közé tartoznak a következők:
Statisztikailag jelentős növekedés a globális átlaghőmérsékletben, ami a következőket okozza:
- Csapadékmintázatok változása
- Változások az évszakokban
- Emelkedő tengerszintek
- Visszahúzódó gleccserek
- Csökkenő jégréteg a Jeges-tengeren
- Zsugorodó grönlandi és antarktiszi jégtáblák.
A fentiekből eredő járulékos hatások azok, amelyek aggodalomra adnak okot. Például, ha az esőzések mintázata megváltozik olyan területeken, ami a mezőgazdaság miatt erősen függ a csapadéktól, az élelmiszerek elérhetősége megváltozhat. Ezenkívül az olvadó jég megemeli a tengerek szintjét, elöntéssel fenyegetve a parti településeket.
Globális Klímacélok
2015-ös a COP21 Párizsi Szerződés egy olyan jelentős megállapodás, amelynek értelmében a globális kibocsátás 55%-áért felelős 55 ország elkötelezte magát a Föld átlagos felszíni hőmérsékletének az ipari forradalom előtti, azaz 2 Celsius-fokos szintre való csökkentése mellett.
Hol található további információ az éghajlatváltozásról?
#1 Szabály – ne a médiából tájékozódj; számos jóhiszemű és rosszhiszemű tévedéssel találkozhatsz mindenfelé.
#2 Szabály – vannak nagyon jó, informatív honlapok, amelyeket tudományos szervezetek tartanak fenn, ahol világos és érthetően megfogalmazott információkat találhatunk.
Lásd: